Termékek Menü
0

Németh János Pincészet - szekszárdi Janó borok 2. rész

Mr. Red
2015-02-14 13:42:00

Az már nem titok számotokra, hogy nem vagyok egy nagy rozé fan (fröccsben nyomom szinte csak), ezt a műfajt mégis hatalmas áldásnak tartom a magyar kulináriában. Rozé igazán jó bor per definíció nem lehet (számomra – ahogy mondjuk egy bizonyos szörpért sem tudnék rajongani), ugyanakkor – legalábbis, ha elkerülöd a 400 forintos nembor kategóriát – bűn rosszat is nehéz készíteni belőle (nem úgy, mint fehérből). Így véget érhetett a meghasonulás kora, amikor is bort csak otthon, megbízható forrásból; haverokkal a kocsmában, presszóban, koncerteken pedig – kénytelen-kelletlen – ment a sör.

Ugyanis, folyóborként szinte mindenhol occsó és kénes házi retteneteket szolgáltak fel, műanyagkannás borszerű izéket. Manapság egy rozé fröccsel azért annyira nem lehet mellényúlni, még úgy sem, hogy a szórakozóhelyek tulajdonosai rohadtul nem tudnak leszakadni a Varga Pincészet bornak látszó gasztro kiszereléseiről (még komolyabb helyeken se, ahol nem éppen 110 egy kisfröccs...) – könyörgöm, egy csipetnyi szakmai büszkeség költözzön már belétek, és kóstoljátok is meg néha, amit árultok!

Na mindegy. A helyzet egy fokkal azért most már jobb, a tesco gazdaságos rozék is ihatóak végül is, fröccsben legalábbis, a másnapi fejfájást meg fogjuk az unikumra/jégerre/páleszre. Talán ezért (is) lett ilyen gyorsan ekkora hype a rozé (fröccs) körül: ott lapult az a réteg, megbújva a félhomályban, amely megváltásként várta, hogy szórakozóhelyeken ihasson végre bort is, ne csak vizezett Borsodit. A trendhullám hátán azért az árak is rendesen felfelé kúsztak, most már sokadszor akadok ki nagyon azon, hogy a fővárosi éttermekben 5 ezer forintért mérnek egy-egy üveg rozét (!). Nyilván, mert ennyiért is isszák, hiába van ebben az árkategóriában jó fehér és korrekt vörös. Hááát, a hülyeségnek nincsenek határai.

Na de lássuk végre a Janóbort!

Németh János Pincészete - „Némethjanó” Pinot Noir Rozé 2014 /Szekszárd

Ha lenne igazság a földön, rozét csak Pinot vagy Kadarka szőlőből készítenének idehaza. Merthogy ezekben a fajtákban helyből megvan az az elegancia, gyümölcsösség, könnyedség, illatvilág, ami minden rozénak a része kell legyen. Természetesen, nem utólag hozzámanipulálva.

2104-ben vörösbor nemigen, rozé viszont dögivel lesz majd. Ebből következően most majd sokkal könnyebb lesz kifogni pinot-ból, kadarkából készülteket. Én arra bíztalak benneteket, hogy keressétek ezeket a tételeket!

Bontás után itt is azonnal jön a hibátlan gyümölcs-illat (eper, szamóca), már ez kedvet csinál a folytatáshoz. Színben is a hagymahéj picit sötétebb változata, már ez jó jel, ki nem állhatom a harsány, körömlakk-piros színű tételeket.

Janó úgy nyomta a kezembe, hogy érdekes, mert eléggé ellágyult, mire elkészült, ez semmiképp sincs összhangban az évjárat jellegével. Én ezt nem igazán éreztem, szénsavval megbolondított, végső állapotában legalábbis. Lehet, hogy később, a bontás után néhány órával, ahogy a bubik elszállnak belőle, már szembesültem volna a jelenséggel, de mivel 1-2 óra alatt elfogyott fröccsben (úgy jártam rá, mint kacsa a nokedlire), ez nem volt reális szcenárió.

És ez itt a lényeg: itatta magát, jól esett, kívántam a következő kortyot. Rozé esetén ennél nagyobb dicséretet nehezen tudok elképzelni. Ízre olyan, mintha zöld-almába harapnál, és annak frissítő leve csorogna le a torkodon. Azzal a különbséggel, hogy az ízvilág itt epres-szamócás, nem pedig citrusos.

Megmondom őszintén, Janó '13-as rozéjában és sillerében nem leltem meg azt a bizonyos pluszt, azért nem is erőltettük őket, ez most viszont eltalált: egyedi, könnyed, friss, gyümölcsös és fröccsben baromi jól esett!

Németh János Pincészete - Cabernet Franc 2012 /Szekszárd

Sötét bordó szín, meggyes karimával. Szépen rajzolja a templomablakokat a pohár falára. Zárt illat, enyhe vaníliával, kis csokival és meggyel. Picit később a fűszerpaprika is megjelenik, ami érdekes, mert az nem fajtajelleg, inkább a Cabernet Sauvignon jellemzője. Az illatban nincs semmi zavaró, nincs illó, animalitás (na jó, talán egy ici-pici), fülledtség; csak kellemes aromák. Jó kezdet! (Sajnos vörösborban még mindig ritka a hibátlan „szag”, szinte mindig bezavar valami.)

Korty: gyorsan betölti a szájat, dolgozik a komoly extrakt és a nem kevés tannin, közben azért a gyümölcsösséget és a játékosságot is meg tudta őrizni, amit Szekszárdtól el is várunk. Remek savak biztosítják az egyensúlyt, az elég magas (14.5%) alkoholt szinte nem is érezni ezek mögött, csak később, a lecsengésben. Ami hosszú és kellemes. A végére azért szárít egy picit az alkohol, de a gyümölcsös felhangok miatt mégsem bánjuk, hogy olyan sokáig érezzük az ízeket.

Leginkább a selymessége szembetűnő (meg lett dolgoztatva az a hordó rendesen), mégis telt és gyümölcsös a korty, az érett gyümölcs íze tölti be a közepét. Komoly bor, nagy formátummal, még pályafutása elején. Klasszisnak is mondanám akár; ha az enyhe alkohol-túlsúly nem lenne benne, borzasztó nehéz lenne lepipálni. Mondjuk ebben az árkategóriában így se nagyon lesz ellenfele.

Nehéz ételek vagy egy szivar mellett is megállja a helyét. Erőteljes, magabiztos, de nem erőszakos, nem agresszív. Valahogy így kell komoly, ugyanakkor elegáns vöröset készíteni! Érdemes betárazni belőle, néhány év múlva igazi nagyágyúként vehetjük majd elő a spájzból.

Tartalomhoz tartozó címkék: Borértékelés
Mások kedvencei
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Iványi Pincészet
6.490 Ft
8.653 Ft/liter
Kifutott - Mi szóltunk!
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Szentesi Pince
4.490 Ft
5.987 Ft/liter
Raktáron