Termékek Menü
0

Laza borok balatoni estékre második rész – könnyed, magabiztos vörös Nyúlról, hibátlan késői szüret az északi partról

Mr. Red - Mr. White
2014-08-13 10:03:49

Prisztóka Tibor/Szél Fiai Cellárium – Rozmaring Cuvée (Zweigelt, Portugieser) 2013 /Pannonhalma

Prisztóka úrnak eddig inkább a fehéreit ismertem, azokat szerettem nagyon, abban azért nem voltam teljesen biztos, hogy vörösben is ennyire magabiztos a pince. A portugieser amúgy is elég hányatott sorsú fajta, Villány kisajátította a selymes, lágy alapbor, a kvázi „paraszt-merlot” kategóriában, de a gazdasági kényszer (amely termékpiramis néven pusztít) ugyanazzal a lendülettel ki is nyírta ezt a jobb sorsra ítélt szőlőt.

Legutoljára nagyjából idősebb Bukolyi úr (Gróf Buttler) oportóját emlegetik a borisszák párás szemmel, mint aki/ami megadta a fajtának azt, a mi jár. Jelentem, a Kasnyik pincénél azért én ittam már azóta is piszok jó portugiesert – igaz, a határon túlra kell kikacsintani mindehhez, ami megint csak elárul ezt-azt a magyar helyzetről, de ezt most hagyjuk.

A másik összetevő a Zweigelt, ami amúgy is az egyik fixációm mostanában, nyári könnyed vörösben megkerülhetetlen. Ehhez képest rendesen háttérbe szorított mostanság (itt – Ausztriában pölö nagyon megy). A két szőlő előnyeit próbálta a borász itt egybe gyúrni, jelentem, sikerrel. Élénk savak és a gyümölcsösség vezetik a kortyot, azaz inkább a zweigelt dominál, de ez nem baj. A portugieser épp annyit lágyít a sztorin, hogy mindenkinek jó legyen, egy kis testet is ad hozzá, és ez így rendben is van. Ha hosszúnak ígérkezik az este, és nem akarod rögtön a kék sarokba küldeni magadat egy szekszárdi/villányi mélyütéssel, akkor ez – kezdésnek – épp ajánlott.

Váli Borászat – Késői Olaszrizling 2011 /Balaton

A borászat egyik munkájáról – Badacsonyi Zöld – írtunk már nektek, de azt gondoltuk, hogy bele kell néznünk a balatoni édesek világába is, hiszen oly sokakat vadítanak vele arrafelé. Nem biztos, hogy a legjobb a választásunk, hiszen Váli Péter bora cseppet sem a tömegtételek sorát szaporítja, inkább a különleges ínyencség dominál benne. Pohárban az érett, késői szüretű borok mélyebb sárga színe és mozgása fogad, de valahogy a szokásosnál virgoncabb, nem lomha és nem is annyira olajos. Illatban érezzük a mézet, a nyarat, egy kevés hordót és ezek a korty után is előjönnek. A tipikussága itt véget is ér mivel kapunk egy jó adag szép olaszrizlinget, amit nem folyt el az édesség kergetése és ezzel együtt egy könnyen emészthető, nem túl cukros desszertünk lesz, amitől sokkal ihatóbb a bor. A különcségét nekem pedig az a tréfa adta, hogy egy édes borban is meg lehet mutatni a terület, a talaj szépségeit, lehet belecsempészni mineralitást, lehet kihangsúlyozni a fajtát – lecsengésben az ásványok mellett.

Nehéz téma az édes bor kóstolás és mi igyekszünk is kiszelektálni azokat, amik kínálnak valami extrát is és nem csak a bevizsgált maradékcukor szint határozza meg a bor értékét. Nyilván a tokaji nevelkedés magasra teszi a mércét, de ebben az esetben mondhatjuk, ha valami különlegességgel szeretnéd meglepni a kedves édes bort szerető ismerősödet…, nos, a döntés a tied.

Annyit tennék hozzá, hogy nekem is bejött ez a cucc, mert maximálisan egyet értve Mr. White-tal, azt kell mondjam, szépen megmutatja a Balaton északi partját, a fajtát, a borászt és jó ízlésről tanúskodva nyújt valami nagyon kellemeset. Bárcsak ilyen lenne minden édes bor idehaza! - Mr. Red

Tartalomhoz tartozó címkék: Borértékelés
Mások kedvencei
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Iványi Pincészet
6.490 Ft
8.653 Ft/liter
Kifutott - Mi szóltunk!
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Szentesi Pince
4.490 Ft
5.987 Ft/liter
Raktáron