Borról érthetően
Mr. Red és Mr. White emberi nyelven.... :)

Ha valaki azért ugrana tovább, mert meglátta, hogy Hajós, akkor szeretném megjegyezni, hogy jó nagy… nemokos. A fiatal generációban ott is fellehető az igényes borászkodásra való hajlam, és ha ez olyan tudatossággal, elszántsággal párosul, mint amit Sziegl Balázs esetén tapasztaltam, akkor szép jövő áll az amúgy lenyűgöző látványú és hangulatú pincefalu előtt. / Sziegl Pince – Tündérfalu 2015, Sziegl Pince – Úridomb 2015
Nem tudom, a postáról miért jutott eszembe a levelező tagozat, nagyon rossz szóvicc. De ha már leírtam, így marad. A többi viszont megállja a helyét. Ezt a két magyar fajtát a szekszárdi Pósta testvérek igazán jól kezelik, referenciaként mutogatni lehetne és kellene ország-szerte a végeredményt, mely mindemellett korántsem hivalkodó. Ezek a borok csak úgy lazán, magától értetődően hozzák a kötelezőt. Vagy inkább azt, ami kötelező lenne minden komolyabb borászat részére. // Posta Borház – Kékfrankos 2012, Posta Borház – Kadarka 2013

Ez a két bor nagyon más. Egyik nem megszokott, ritka fajtákból készített kísérlet, a másik a biztosra menő, bejáratott iskola. Aki vadássza az érdekességeket, az elsőre fog szavazni. Aki a hagyományost kedveli, viszont – többek között az ára miatt is – a másikat fogja értékelni. Te hová tartozol? / Merfelsz Pincészet - Nero–Medina 2013, Maczkó Róbert Pincészete - NagyMedve 2012