Termékek Menü
0

Furmint Ünnep - Intenzív kezdet - Mádi kör

Mr. White
2014-10-24 17:05:17

Az augusztus végi, szeptember eleji Tokaj-hegyaljánál nincs szebb és nyugodtabb. A természet a csúcson, a borászok - és mindenki, aki a szőlővel foglalkozik - pedig robbanás közeli állapotig feszítve. Ez ad egy extra hangulatot annak a világnak, ami egyébként is elbűvölő, és nem tud vele betelni az ember. Erre a hangulatra teszik rá a mádi borvidéken élők a Furmint Ünnepet, amely mára, nyugodtan mondhatjuk, egyik lett a ’kihagyhatatlan boros események’ sorában. Ha nem szereted a mostanában elindított száraz tokaji és a tradícionális édes vonalat, akkor azért érdemes idelátogatnod, mert 2 nap alatt megismerkedhetsz a felhozatal javával. Ha pedig szereted, akkor azért, mert nem fogsz tudni betelni azzal, amit ad neked. Mint kisgyerek az édességboltban. - Némelyik esemény, ami az ünnep gerincét képezi (például a Mádi kör kóstolója), részünkről alapvetően kihagyhatatlan. Ígérem, hogy a teljesség igénye nélkül igyekszem visszaadni egy kis töredékét annak, ami ott történik, mert minden más felelőtlenség lenne.

Mádi Kör kóstoló

A tokaji borvidék mostanában nagyon divatos mádi területén elindult egy remek kezdeményezés Szepsy István vezérletével, ami becsülendő, elvárható és mindenképpen követendő mások számára is. A tagok számára előírnak olyan minőségi követelményeket, amik az átlag termelés szintjéről alapvetően emeli őket magasabbra. A címkén megjelenő dűlők esetén pedig egyéb szigorú követelményekkel élnek, ami tovább öregbíti majd a területek hírnevét és a termelők minőség iránti elköteleződését. Egyébként pedig olyan termelők a tagjai, mint Szepsy István, Orosz Gábor, a Royal Tokaji, a Barta Pince, a Holdvölgy, Lenkey Géza, Árvay János…, és sorolhatnám mind a 14 nevet. Ennyit röviden, ha többre vagy kíváncsi, klikk a Mádi körre odafent.

Az idei kóstoló témája a ’13-as tételek voltak, azaz mindenkinek kellett az édes bora mellett egy frisset is hozni a száraz kínálatból. E mellé azért majd mindenki becsempészett egy másik száraz tételt is. Ha számolunk egy gyorsat, akkor ez alsó hangon is 30 körüli bor! Írjam tovább? Az alkoholmérgezés semmilyen körülmények között nem fordul elő, a legrosszabb, ami történhet másnap, hogy fel kell kelni – a testnek nincs másnap. A jó szokásnak megfelelően pedig ezúttal is az Anyukám mondta szolgáltatta a trendi street food menüt a borok mellé, hogy véletlenül se kelljen éhen halni. A helyszín pedig, ahogy mindig, a Royal Tokaji impresszív épülete, ami mondjuk, az utcáról elég komolytalannak mutatja magát, na de bent! 

A kóstolón muszáj az embernek előre felállítani egy nagyjábóli sorrendet, különben elveszti a fonalat, kimarad a jó italokból, vagy éppen a jó is kevésbé jónak tűnik majd a nagyon jó után. Találkozik rég nem látott ismerősökkel – mert a bor ugye összehoz –, borászokkal, akiket legszívesebben kisajátítanánk, hogy mindent megtudjunk, amit tudni lehet – sokan meg is teszik, sőt kifejezetten a magukénak érzik őket. Ha ez nem lenne elég, az idő is kevés, meg a kaja is vonzó, egyszóval egy ilyen remek helyzetben is tele van az ember gondokkal. Ezúttal vittünk magunkkal vendégeket is, majd ők elmondják, hogy tényleg milyen is ez. Szóval a jóságok, legalábbis, ahogy én emlékszem rá – mások kilengő véleményét most kihagyom, mert akkor Tolsztoj szintekre jutunk:

Összességében azt mondom, hogy az ötlet a ’13 borok kapcsán érthető, de kicsit mégis furcsa. Egyrészt van, aki még a ’12 borokból sem futott ki még, azok most kerülnek a csúcs közelébe. Másrészt viszont a ’13 év annyira komplex volt, hogy sok igazán testes bor még nincs kész. Jelek vannak, de vagy az érési idő közben jelentkező megzavarodottságot érezzük, vagy pedig a frissen palackba zaklatott bor morcosságát, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy a palackban érés közben mennyire széppé tud válni akár az is, ami előtte kicsit kusza volt. Szóval nekem ezzel voltak gondjaim. A nekem legjobban ízlő borok – tiszta száraz tételek, különböző érettségi fokon – ezek voltak: Barta Furmint, Royal Szent Tamás Furmint, Árvay Szabi Furmint és az Áts Szent Tamás Furmint. Ezek egyike sem olcsó vas, a legjobb vétel talán az Árvay Szabi Furmint lesz. Nem jutottam Szepsy tételhez, és a Szent Tamásra, bevallom, nem emlékszem. A többiek esetében voltak +/- tételek is, de az előző kifejtés az ő védelmükre is értelmezhető.

Amint elhagyjuk a 2013-as borokat, és visszamegyünk az időben, akkor jönnek az igazán érdekes dolgok. Annyira szórnak az árak, hogy korrekt módon szinte össze sem hasonlíthatóak az élmények. A Holdvölgy Betsek Hárslevelű 2009 például egy zseniális és igazán kóstolni való termék. Megismerhető belőle a Hárslevelű és a Holdvölgy prémium irányba induló tételeinek szépsége. Ezek után, amikor megtudjuk, hogy 7500 körül kerül polcra…, az talán kicsit erős. Valamilyen szinten mondjuk érthető, na de akkor is! Ezzel együtt is csak javasolni tudom a fogyasztását, ha találkoztok vele. Hatásos volt, és jól működött nálam Orosz Gábor Betsek Furmint 2011 bora is, bár ehhez már el kell fogadni a testesebb irányt, úgy, hogy ezt a Gábor által szokásosan mutatott harmóniában adja. Az Árvay boroknak már Mr. Red is a rajongója lett, nálam is betalált az Istenhegy, már nem először. Az a bor szépen hozza a terület és a fajta kombinációját, hogy maradjon mindenből és még szeretni is lehet. A Royal 2013-as után a 2012 is szép és nagy bor, tulajdonképpen ebből kaptunk is Túróczi Úrtól egy palackkal az esemény végén, amit az udvaron kortyolgattunk tovább. Kifejezetten jó társasága lett az asztalunknak, ahol a benti élményeket vitattuk meg. Ez a szépsége egy ilyen eseménynek, hogy beszélgetünk közben, és a végén nem emlékszünk másra, csak a borra. 

Édes vonalon inkább csak örömszerzés kapcsán kortyolgattam, de azt kell mondjam, hogy a Holdvölgy 2007 Signature Cuvéeje és Áts Károly Áts Cuvée 2013-a igazán remek. Ide tartozik, hogy mivel a Károly már saját pincében is dolgozik, a bor teljesen a sajátja, így kicsit drágább, mint a korábban tőle ismert Royal verzió, de bőven elfér a Signature mellett. Picit magasabb áron elérhető, mint korábban, de még mindig olcsóbb, mint a Holdvölgy. A Barta borok mindhárom csoportban erősek voltak, így tételesen nem említem őket, ráadásul terveink szerint megtaláljátok majd nálunk is ezeket – csak éppen lassan haladunk a kóstolással (ami őket is zavarja). Nem olcsó, de legalább stabil tételek, és ha ajándékba viszed őket, biztosan nem fogsz sem te, sem családod tagjai csuklani. Igazi prémium borok, gyönyörű területről.

Nagy általánosságban szeretem Lenkey Géza borait, munkásságát, filozófiáját, és ha nő lennék, biztos ő maga is bejönne, de most annyira nem adták magukat a mutatott tételek. Talán az, hogy - egyedüliként - betartotta a szabályt – egy 2013, egy édes – és az, hogy máskor nem szokott nála palackba kerülni bor addig, amíg késznek nem érzi azt, nem tett jót neki. A Demetervin borok kapcsán kevés infóhoz jutottunk, inkább csak az aszú kapcsán cseréltünk eszmét a birtok fejével – azt pedig ismertem már – így nem tudjuk mi történt, de a nedűk kicsit kuszák voltak, semmiképp sem a számomra megismert vonalat képviselték. Korábban volt módon belekóstolni több évjáratba és egy-egy régebbi tételbe is. A mostaniak kicsit a 2007 előtti tételekre emlékeztettek engem, mintsem a 2009-től napjainkig ismertekre. Az Aszú 2008 viszont továbbra is szép bor, amit érdemes nyalogatni, amíg van belőle. Tavaly Budaházy Makovicza Furmintja zseniális volt, amiből idén vesztett egy keveset, de ezzel együtt is egy szép ital, kiforrt karakterrel.

Szepsy és a Szent Tamás esetén nem a homályban tartás a cél, csak egyszerűen a végére maradt, így a borról is lemaradtam – persze az egész este folyamán nagy volt ott a tömörülés –, meg egyébként is, az egy másik mese idejére való.

A végére nem maradt már más, csak a brutális dőzsölés az utólag megrendelt vacsoratálból. Az estékre beszerzett, de már érkezés után kibontogatott borok ’újrakóstolása’, mérhetetlen mennyiségű beszélgetés, aminek a szép csöndben kidőlős alvás a vége, hogy másnap egy új nap virradjon. Amikor majd – véletlenül - beesünk a Mádi Hegyközségi borkóstolójára, ami hasonlóan maratoni megpróbáltatásnak bizonyult, mindez rögtön a nap elején. De erről majd a következő részben. 

Tartalomhoz tartozó címkék: Kóstolóleírás Borvidéki látogatás
Mások kedvencei
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Iványi Pincészet
6.490 Ft
8.653 Ft/liter
Kifutott - Mi szóltunk!
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Szentesi Pince
4.490 Ft
5.987 Ft/liter
Raktáron