Termékek Menü
0

Egy zaklatott hét zaklatott borai

Mr. Red - Mr. White
2014-09-29 17:42:17

Egy zaklatott hétvégén mást sem kíván az ember, mint egy kis önfeledt nyugalmat. Mi ehhez még hozzádobtunk pár palackot, hogy csökkentsük a felhalmozott mennyiséget, amiket azért szereztünk be – részben kaptunk –, hogy megírjuk nektek. Egy ilyen este folyamán történnek meglepetések – pozitívak és olykor negatívak is. Bár az elején azt mondtuk, hogy mindenről írunk, most már ott tartunk, hogy egy-egy tétel esetén kénytelenek vagyunk elnézőbbek lenni, mivel él bennünk a gyanú, hogy valami nem volt kerek a bor tárolásával, amíg eljutott a kibontásig. 

A bortárolás nekem vesszőparipám, hiszen egy rosszul tárolt bor vásárlásakor a kevésbé rutinos fogyasztó, vagy olyasvalaki, aki most kezdené az ismerkedést ezzel a világgal, észre sem veszi, hogy mi lehet a baj. Hogy egyáltalán baj van! Egy korábbi írásban Mr. Red már írt arról, hogy azokat a jegyeket, amiket érezni vélt a borban, valószínűleg tárolási hiba okozta - erről a témáról szerintem értekezünk még, mert hasznos lehet, hogy tudatos borfogyasztóvá válhasson mindenki. 

Szóval, vissza az alapokhoz: azt gondoltunk, tartunk egy intenzív, sok tételes kóstolót, de a vége az lett, hogy sok minden nem is kerül ide, mert az értékelésünk valószínűleg használhatatlan lenne. Voltak viszont tételek, amik remekül vizsgáztak, ezekről kár lenne elfeledkezni. 

Babiczki Wine– Cabernet Rosé 2013 /Mátra 

Hiába, na. Szívemnek kedves vidék vagy sem, egyszerűen tény, hogy a korábbi éra tömegüzemi termelése - lévén Mátra országunk egyik legnagyobb borvidéke, ahonnan lehetett ontani a lőrét – már a múlté. Van egy új vonal, akik komolyan veszik a terület adottságait, a borkészítést, és nem átallanak minőségi árut készíteni. Ez a legfontosabb oka, hogy miért találkozhattok nálunk gyakran Losonci Bálint, Ludányi Balázs és Benedek Péter nevével – hogy másokat ne említsek, akik remek dolgokat alkotnak arrafelé. 

Ehhez a mezőnyhöz csatlakozik most – régebbről már őt is ismerjük, csak nem olyan mélyen – az idei Talentometer egyik fiatal borásza, Babiczki László. Igazi sármőr, borkóstolókon a lányok kedvence – mert az ő kedvencei is a lányok –, mint ahogy a borait is kedvelik a lányok. 

Roséból soha nem lehet elég, nálunk is olvashattatok mindenféléről – gyümölcsösről, lányosról, férfiasról savakkal és markánssággal –, ezúttal azonban egy olyannal találkoztam, ami mindenkinél átment a vizsgán, és úgy fogyott el, mint a huzat. Megnéztük mi is, és a klasszikus cabernet illatok, aromák mellé egy nagyon jó savgerincű, tartós bort kaptunk, amiben megfért a gyümölcsösség, a karakter és a könnyedség egyaránt. Szerettük, és kifejezetten jó indulóbornak bizonyult. Aztán bekerült – kipróbáltam egy másik palackot máshol is – egy teljesen vegyes társaságba, ahol volt szemi-borértő, reduktív rajongó, ritkán borozó és könnyedet kedvelő lány is. Nagy siker. Mit siker, elfogyott az utolsó cseppig nagyon hamar. Nem azért, mert nem volt más, hanem azért, mert bejött mindenkinek az egyensúly, az összhang, ami rosé borokban nem mindig állandó.  

Különösen, akkor nem, ha elmozdulunk a nagy pincék munkáitól, akik a technológia és a beruházások révén képesek nagy mennyiségben is ugyanolyat mutatni, és benézünk a kisebb pincék egyszerű harcosaihoz. Nekik a rozé finanszírozási segítség a komolyabb érlelt borok felé vezető úton, egy lélegzetvétel a zöldmunkákat követően, a pincemunka előtt, szóval nem annyira szerelem, mintsem muszáj.   

Summa-summarum, ez egy szép móka és igazi élmény. Ha szembejön veletek, akkor  sokkal inkább ezt vegyétek, mint egy nagy pince sablonborát, mert itt a pénz jó helyre megy. Ha a következő évjárat is ilyen lesz, tuti megtaláljátok majd nálunk is. Addig viszont, ha rozét innál klikk ide! 

Orsolya Pince – Hetedhét vörös 2011 /Eger 

Ez a bor az egyik legszebb bizonyíték arra, hogy nem kell mindent meginni azonnal. Sokszor különösen izgalmas, ha elteszi az ember a bort, és visszakóstolja – ahogy azt például a sauvignon blanc kóstolónál mi is tettük. Ha kipróbáljátok majd, akkor még jobban érthető lehet az is, hogy miért jó ugyanazt a tételt lekóstolni több hónap elteltével is. Ez adja a bor egyik szépségét – ha nem a legnagyobbat –, hogy él és változik, soha nem ugyanolyan, mindig más arcát mutatja, attól függően, hogy nekünk milyen napunk van és hogy a bornak milyen hete volt.  

Ez egy kékfrankos - cabernet franc küvé, és első nap még nagyon domináns volt a kékfrankos. Megmondom őszintén, a cabernet franc-t kevésnek gondoltam benne, talán még zavart is kicsit, hogy elveszi az élét a kékfrankosnak. Kicsit kócosnak is találtam elsőre, franc ide vagy oda, ha már megszelídített kékfrankos, akkor ebben az árban inkább a vörös Eger Cottage, gondoltam akkor. Kékfrankos tekintetében egyébként is elég kritikusak vagyunk, erős a felhozatal is a kínálatunkban – ha nem hiszed, nézd meg. 

Másnap aztán egész más képet mutatott, meg is lepett kicsit a fordulat. Feléledt a cabernet, és szépen ellágyította a kékfrankos előző napon tapasztalt enyhén zavaró savasságát. A mix amúgy tökéletes, mivel abból a két kék-szőlőből építkezik, amik legjobban érzik magukat Magyarországon, így elrontani se nagyon lehet. Nincs is elrontva. Telt korty (ennyiért főleg), igazi karakter, egy gyümölcsös-tartalmas franc és egy markáns, (sav)gerinces, szintén gyümis kékfrankos jóblendje. Nem kell túlgondolkodni, csak fogyasztani, gyakorlatilag bármilyen alkalommal elhúzható a kabátujjból – ez lett a végső konklúzióm. Hamarosan megnézzük az új évjáratot, mivel sajnos ez elfogyott, és ha ilyen jó lesz, akkor nem is kell majd sokat keresgélni.

Kislaki Bormanufaktúra –Birtokvörös 2013 /Balaton 

Valami nem volt kerek. Dobtuk a leírást. 

Pastor Pince – Cabernet Franc 2011 /Szekszárd 

Korábban ittuk egy kóstolón, ott ízlett, azért is vettem belőle otthonra. Most azonban valami nem stimmelt vele, így ezt sem erőltetjük. 

Babiczki Wine– Cabernet Franc 2009 /Mátra 

Már megint a Mátra! Illat: hiába a legidősebb tétel, csak kicsit zavaró a palackbuké, igaz kb. 20 percet sikerült szellőztetni egy dekanter segítségével. (Nem kell ráparázni, egy alap dekanter kb. 3000 pénz a Kikában. Ami vörösbor fogyasztás esetén legyen alaptétel a konyhában, hiszen sokszor igencsak nagy meglepetést tud okozni a végeredmény, ha használjuk. Az igazán nagy vörösek nem is élvezhetőek némi szellőztetés nélkül). 

Itt is fennáll a tárolási hiba gondja (tuti kapott szegény egy kis gellert), de a kissé befülledt, enyhén animális illatokat köménymagos felütéssé szelídítette a dekantálás, és a pohárban tovább szelídítve a nedűt, azt gondoltuk, hogy igazán kár lenne nem megírni a tapasztalatokat. Az első korty ugyanis egyből meglepett a frissességével, a ropogós savakkal, a gyümölcsös felhangokkal. Könnyedebb tétel, mint a Pastor pincéjé volt, annak ellenére, hogy 2009-es, és a papírforma ellenére sokkal jobban is esik. Mondjuk ez a saját fixációm, nem feltétlenül kell, hogy a tied is legyen, de én sokkal jobban szeretem mostanában a könnyedebb, gyümölcsösebb, természetesebb cuccokat. Nem kell azt feltétlenűl eldurvítani hordóval, sok tanninnal, igenis el lehet távolodni a régi iskola boraitól és belenézni kicsit a világba. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs benne hordó és tannin, csak egyszerűen kapunk mást is. Ez lenne a lényeg, a szőlő, a terület, a fajta és csak utána minden más. 

Ilyen a cabernet franc a Mátrában, ha hiszitek, ha nem, ők mindent a játékosabb oldaláról fognak meg, ugyanakkor vérprofin (lásd még Ludányi Balázs Cabernet Franc-jait). A tannint kipótolja az ásványosság, így nem kell túllihegni (extrakt, hordó) a borokat, meg lehet őrizni a friss, könnyedebb, természetes jelleget. Én szeretem ezt, nem is tagadom. (Én is. - Mr. White)

Tartalomhoz tartozó címkék: Borértékelés
Mások kedvencei
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Iványi Pincészet
6.490 Ft
8.653 Ft/liter
Kifutott - Mi szóltunk!
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Szentesi Pince
4.490 Ft
5.987 Ft/liter
Raktáron