Termékek Menü
0

Édesek között, Barta és Pelle

Mr. White
2015-08-29 10:00:00

Édesek között, Barta és Pelle

 

Az önfeledt kóstolók alkalmával szabadon csapongunk a borok között, hacsak nem erőltetünk magunkra valami témát. Egyik alkalommal a vendégünk olyan szépen tűrte a száraz borok közötti cikázásunk, hogy megkönyörültünk rajta. Gyorsan rányitottunk két, igazi tokaji klasszisra, hátha az estét fel tudjuk dobni a számára is.

Barta Pince – Sárgamuskotály 2013

A pince borait illetően soha nem voltak kétségeink, noha, ahogy minden kézműves hozzáállású borászat esetében, ők is szaladtak bele olykor hibákba. A magas minőségű nedűik azért rendszerint betaláltak a piaci igényekbe. A furmintjaik és az aszúik kifejezetten ritkaságszámba mennek, lassan etalonnak számítanak. Az előző évjáratokban küvé borok készültek inkább a sárgamuskotály szőlőből, de úgy tűnik eljött az ideje egy szólónak.

Tiszta és szép bor, vitán felül áll, hogy rendben van. Minden ott van, ahol lennie kell, szépen egyensúlyban és harmóniában: savak, karakter, terroir, édesség, mindez a kellemetlen geil nélkül. Komoly bor, igazán jó érzés kortyolgatni. A kérdés igazából nem is a bor minősége, hanem inkább az, hogy megéri-e a borsos árat vagy sem? Kóstolás közben neki is feszültünk ennek a kérdésnek, és mondhatom, parázs vita kerekedett. Ráadásul véletlenül volt egy másik sárgánk is, pont feleannyiért – mondjuk azt ajándéknak szántuk, de azért a szakmaiság beelőzött. Azt is megnéztük…

Szóval. A maga nemében szép volt az a bor – Turján, itt olvashatsz róla egy korábbi kóstoló kapcsán -, de miután visszakóstoltuk a Bartát, minden a helyére került. Megéri az árát. A terroir intenzitása, a savak huncut játéka és a Király-dűlő ásványossága olyan játékos és izgalmas, ami magas szinten tartja a tételt. Csak akkor tűnik fel ez igazán, ha nem ezt isszuk. Elképesztően feszesek és intenzívek a kortyok, miközben az édesség szépen megbújik a háttérben – pedig nem alacsony a maradék cukor. Alaposan körbejártuk, elhihetitek.

Pelle Pince – Zsófia Cuvée 2009

A tavalyi mádi furmint ünnep alkalmával kóstoltunk a pincétől nagyon jó édes borokat - itt olvashatsz róluk, ha lemaradtál - és ezen nagyon fellelkesültünk. Megnéztük mi az, ami a pince boraiból elérhető a kereskedelmi forgalomba és gondoltuk belenézünk azokba is. Ezt találtuk, és az édes-boros összehasonlító párbajhoz pont jól is jött, hogy megnézzük, és amennyire emlékeinkből futja, összevessük a korábban kóstolt 2012-es évjárattal.

Elsőre zavart a fa, talán kicsit jobban ráült a hordó vagy csak a bor kora miatt hangsúlyosabb lett. Nem szokott gondot okozni a hordóérzet, ha az egyensúlyban van a többi elemmel, vagy legalábbis a helyén van, különösen egy jó érlelt bornál. Itt is eltűnt egy idő után és előtört a kellemes illat. Szép korona, korrekt olajos mozgás. Nem virgonckodik, nem is vastag, de egészséges, jó a bor és igazi karaktere van. Tiszta, nem zavaros a korty, de érződik, hogy nem mai csirke és a kora talán egy kicsit jobban kiérződik, mint szeretném. A teljességet itt kifejezetten az egységesség adja, nincsen benne annyi játék, mint a fenti sárgamuskotályban, nem az ásványok és savak játékával operál, egyértelműen máshogy van hangolva és biztosan más is volt a cél a készítéskor. Ennek ez adja a szépségét, de mondjuk nem leszek rajongó, nekem kellenek a virgonc kortyok. A Hétszőlőnél tett látogatásom alkalmával, ahol aszú növendékeket kóstolhattam ott ezt halmozottan megértettem és beleszerettem. Azóta ez szinte az alap, de ahány száj, annyi szokás.

Tartalomhoz tartozó címkék: Borértékelés
Mások kedvencei
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Iványi Pincészet
6.490 Ft
8.653 Ft/liter
Kifutott - Mi szóltunk!
3.490 Ft
4.653 Ft/liter
Raktáron
Pincészet: Szentesi Pince
4.490 Ft
5.987 Ft/liter
Raktáron